Jó érzés volt építeni Meseországot! Élvezni a megszólított művészek sugárzását. Örülni minden alkotásnak, az előre megkapott, a készítést megörökítő fotóknak. Érezni a csodát, ahogy az álmok valósággá, az ügyetlen rajzok színes, gyönyörű valósággá lesznek.
Az ember alkotni született. Hangból, ütemből, színből, kőből, bársonyból, bőrből, selyemből, üvegből, de akár egy rozsdás szögből is. Bármiből. A valóság léleklenyomatát, az álmok szőtte szépet, megmutatni az érzés szülte erőt, finomságot, bájt.
Jó lenne teret, elismerést adni azoknak, akik lelkük szépségét, kezük ügyességét meg tudják mutatni! Sőt talán egy-egy különleges életút is kaphat kiállítást, méltó elismerést. Hiszen van akiknek alkotása a tanítványok tehetségének felfedezése, kibontakoztatása.
Egyik szép álom, hogy Meseországban lehessenek kiállítások!
